Már látom, előző bejegyzésemben nem kellett volna a jövő évi választásokra utalni. A kommentek egy része egyből a magyar közpolitikai kultúra szintjén kezdett „szín szerint” narancs, vörös vagy kék színekben vagdalkozni, túl sok értelem nélkül, de rendkívül érzelemteli módon.

Csak hogy tiszta legyen a kép:

Az, hogy végre  - 2007 óta először – némileg emelik a pedagógusok azóta befagyasztott bérét, az jó. Az minden pedagógusnak nagyon jó … lenne, ha tényleges emelést jelentene. De a miniszter által bejelentett emelés másik oldalán ott van az a pedagógus életpálya-modell, ami a pedagógusok munkaidejét megnöveli. Ugyancsak árnyalja a képet az a tény, hogy az eddigi pótlékok jelentősebb része megszűnik, hogy a túlmunkát túlóradíj nélkül kell végezni, hogy  nem lesz az alapbéren kívüli juttatás. Így a legtöbb pedagógus számára az emelés már valóban csak némi. Ha emelés lesz egyáltalán. De az biztos, hogy mindenképpen több munkáért. A  KSH online magazinjában 2012-ben olvastam a következőket:

 

Az OECD 2007-re vonatkozó adatai szerint a Magyarországon dolgozó tanítók, tanárok leterheltsége az OECD-országok átlagához viszonyítva az oktatás mindhárom szintjén több mint tizedrészével magasabb, amennyiben a kötelező munkaidőt vesszük figyelembe. Csupán Japánban több a tanárok kötelező munkaideje, mint nálunk. A skála másik végén található Angliában a tanárok, tanítók a magyarországi időnek kétharmadát töltik munkával. Ezen belül azonban az oktatásra fordított idő hazánkban alacsonyabb az átlagnál; a különbözetet az adminisztrációra, óraközi felügyeletre, rendezvényeken való részvételre, dolgozatjavításra fordított idő jelenti, amit bizonyos országokban más munkakörbe tartozó személyzet végez.

Uniós adatok szerint 2009-ben hazánkban az alap- és a hagyományosan középfokúnak tekintett oktatási szintek (ISCED 1–3) átlagában a női pedagógusok aránya 79% volt, amely uniós viszonylatban magasnak számít. Az európai uniós tagállamok közül a legmagasabb, 83-86%-os arányok a Balti-államokra alakultak ki, s általánosságban kijelenthető, hogy a közép-kelet-európai tagországok iskolarendszereiben nagyobb arányban alkalmaznak női munkaerőt, mint a nyugati országokban. A tagállamok közül a férfi tanerő aránya egyébiránt Luxemburgban a legjelentősebb, 40%-os, de a többi országhoz képest magas arány adódik Spanyolországra (37%) és Németországra (34%) is. Ezekben az országokban a középfokú oktatás második szakaszát jelentő „ISCED 3” képzési szintben például már több férfi tanár dolgozik, mint nő, összhangban azzal a ténnyel, hogy a legtöbb országban a magasabb, s egyben jobban fizetett képzési szintek felé haladva egyre alacsonyabb szintűvé válik a női tanárok alkalmazása. Hazánkban az általános iskola alsó tagozatában a női pedagógusok aránya 96%-os, a felső tagozatban 79%-os, a középfokú oktatásban pedig 65%-os volt 2009-ben. Forrás: KSH online magazinja, 2012 március

 

A változás tehát az lesz, hogy a pedagógusok még ennél is többet dolgoznak szeptember 1-től.

A 2008-tól általam 30%-ra becsült bércsökkenés egyik oldalról a befagyasztott bér – 2013-ban a bruttó bér pontosan annyi, mint 2008-ban – és az infláció együttes hatása, kb. 20%. Ehhez jönnek tényleges csökkentések: 13. havi bér, cafetéria, szakkönyvtámogatás, stb.

 

A nagy átverés áldozatai nem elsősorban a pedagógusok – ők hamarosan borítékban szembesülnek vele - , hanem az egész magyar társadalom. Mindenki, aki azt hiszi, most már aztán nagyon jó lett a pedagógusoknak.

Nem először éljük meg ezt. 2006-ban Gyurcsány úr elhitette az egész országgal, hogy a gazdaság azért van bajban, mert a pedagógusok hatalmas béremelést kaptak 2003-ban. És nem a lenyúlt közpénzek, a szétlopkodott EU támogatások, a ,megalomán ostobaságok (Kőröshegyi szuper-viadukt, tolnai löszdombokba épített alpesi alagutak, stb) miatt. A nép pedig elhitte. Mint ahogy most is elhiszi, hogy örüljenek ennyinek, ebben a nehéz gazdasági helyzetben. Amikor csak stadionokra, meg városközponti díszburkolatokra (hány fideszes városközpont újul meg mostanában!), meg  hasonló rendkívül fontos dologra futja.

 

Csak azt ne tessék elfelejteni, hogy a pedagógus nem viszi azt a bizonyos közpénzt, amit a gazdaság termel, hanem csinálja! Mert ki a nyavalya fogja kitanítani a holnap munkába lépő autószerelőt, a jövő gépészmérnökét, a ma kommentet író majdani nyugdíjáért megdolgozó melóst?

Oktatás nélkül nincs GDP, nincs termelés, nincs gazdaság, nincs egészségügyi ellátás – csak egy hanyatló, egyre gyatrábban teljesítő, mára a legelmaradottabb balkáni országok szintjére süllyedt társadalom és gazdaság van. Spóroljunk hát tovább a pedagógusokon!

A bejegyzés trackback címe:

https://nevelek.blog.hu/api/trackback/id/tr235417893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aszekelyek 2013.07.22. 14:33:48

aki leírta, spóroljon rajtuk. Minden esetre a kormány nem fog. MAjd az mszp megígéri nekik a 13.havit is, mint a, ahogy olvasom, a szépkorúaknak az a hústorony... No de csak azért, már megint, hogy rájuk szavazzanak... A lejárt lemez 2.0 még 2002-ből. nem szórunk ki minden pénzt de azonnal, mert a szegény megyó abba bukott bele. Állítólag. ezt majd nem kell visszavenni, mert elqrtukk...Mindig nagyobb kéne, persze, ötször akkora. Csak azt nem kéne feledni kedves blogger, hogy nálunk szerencsésebb történelmű BRD -ben pl de a nem szoci államokban , mindig anyagilag megbecsült réteg volt az orvos és a pedagógus. Beamterek nem csak, hogy nyugdíjat de pensiont kapnak, ami lényegesen több járandóaág. Ahhoz pedig nem nyúltak de nem ám!!!! Míg a mi pályánkon ugye a jó édes apróéra óóta van éhbér a pedagógus és orvos társadalmonak. Azt valahogy nem érintette a remkebe szabott, -állítólag- 88-ban előadott műbalhé, , a " rencervátás"Érdekes, hogy az alkotmány, az akkor alkotott, erről egyáltalán nem emlékezik meg de a 1949.évi XX. törvényt, azt nagyon komolyan tartalmazza. Senkinek semmi , a haja szála sem. Csak az orvosnak és a pedagógusnak és a hirtelen munkanélkülivé tett másfél milliónak és hozzátartozóiknak....

bölcsbagoly 2013.07.23. 12:07:32

kondor, kondor, vajon melyik rendszerben alakult ki a pedagógus pálya presztizs csökkenése és vele párhuzamosan a szakma elnőiesedése? melyik szemlélet hozta magával az alkalmassági szűrők eltávolitását?
Igen, a pedagógus értéket termel, tudásra biztathatná a fiatal generációkat és a társadalom által elvárt viselkedési formákra, csak éppen ehhez nem hivatalnokra vann szükség, hanem hivatástudatal rendelkező pedagógusokra. KI épitette ezt le? A bolognai rendszer létrehozása a tanárképzésben mennyiben járul ehhez hozzá?
Miből gondolod te is, hogy a pedagógus minden gondolata a fizetése körül kell járjon? Miért hiszed azt, hogy a fizuetésért nem kellene megdolgozni s az iskolába a tó úlórók/mellékállások okozta fáradtságot kellene kipihenni?
Honnan szeditek hogy a bihalyröcsögei iskolában is lehetőség volt túlórákra, adtak cafeteriát és egyebeket mint a legtöbbet aprehendáló pesti tanárok esetében? Miért ördögtől való, ha a tanár 32 órát tölt el hetente az iskolában (beleértve a z esetleges színház, múzeum, kiállítás, stb. láto- gatásokat s más iskolán kívüli vagy belüli órán kívüli tevékenységen vasló részvételt is)?
S végül egy csak az ősszel kezdődő új szervezési formának miért csak az árnyoldalait veszed észre és nagyítod fel?
No ezért nem lesztek soha sem hitelesek!

kondor 2013.07.23. 21:36:57

@bölcsbagoly: Kedves Bölcs Bagoly!
A pedagóguspálya presztizsének csökkenése - és a társadalom és gazdaság egyre alászálló spirálba kerülése - természetesen kéz a kézben úgy 40-50 éve folyamatos. Közép-európaból kelet-európaivá, majd balkánivá "fejlődött" országunkban e trend a rendszerváltástól függetlenül egyértelmű.
A pedagógus gondolatai pedig nem a fizetés körül forognak. De vajon ki az az agyalágyult, aki azt gondolja, természetes, hogy egy pedagógus nem tudja eltartani a családját, nem tudja útnak indítani felnövő gyerekeit, hogy 16-20 év tanulás és 30 év tanítás után havi 120000 Ft a "normális" nettó fizetése.
Egyébként a bivalyröcsögei iskolában pont ugyanúgy lehetőség volt túlórára, meg még hátrányos helyzetű kistérség pótlékra, meg akár cafetériára is. Sokkal inkább, mint pl. a Bp. 3. kerületébenm ahol aztán csak a minimumot kapták a pedagógusok eddig is.
Amúgy a 32 óra az iskolában+legalább 20 otthon a probléma. Mert az iskolában nincs annyi íróasztal, mint pedagógus, 16-20 tanárra jut egy számítógép, így a javítás, felkészülés, szemléltető anyagok, prezentációk elkészítésére ezután is csak otthon lesz lehetősége. Ja, a színház, kirándulás, stb nincs benne a 32 órában.

bölcsbagoly 2013.07.24. 11:48:29

@kondor:
1. mivel volt szerencsém már a negyvenes években kezdeni az iskolát s azóta is iskola/egyetem közelben vagyok sőt még ma is tanítok (megbízott előadóként egyetemen) a folyamatot (pedagóguspálya presztizs csökkenése)testközelből figyelhettem. A probléma nem a kis fizetés és a hatalom általi lebecsülés volt, mert a jó tanároknak a szűkebb közösségen belül mindvégig megmaradt a preszstizsük.
A problémát a szakma szándékos felhigitása okozta és ez a hetvenes évek közepétől indult be erőteljesen. A rendszer az alkalmatlanokat részesítette előnyben és ez egészen mostanáig tartott. Most azért kiáltanak kigyót-békát a mostani kormányzatra mert ennek véget akar vetni és az alkalmatlan, hivatalnok tanárok vesztüket érzik, ez a szakfelügyelet és az életpálya modell elleni tiltakozásuk gyökere is.
2. Érdekes a fizetés mértéke csak pont most az emelés előtt tűnt fel az ellenzőknek? eddig eltudták tartani a családjukat? A probléma inkább az , hogy átjáróháznak tekintettél k a főállásukat, mivel ott pihenték ki a másod/harmad állások fáradalmait. S mostantól csak ott kell bizonyítsanak!
Miért is nem jó nekik, hogy bár a túlórák s egyebek elvesztése miatt a jelenlegi emelés ezt éppen csak kompenzálja, de kevesebb munkával, futkorászással jobban tudnak koncentrálni a főállásukra? A további 26 % majd a különbséget is megteremti.
3. Bihalyröcsögén vagy volt túlóra vagy sem, de nem lehetett pár perc alatt átérni a másik iskolába, mert az akár 10-20 km.re volt! Ez nem érv a főleg pesti tiltakozások mellett! Elfogadhatatlan a másik topicban is jelzett helyzet, hogy valaki 14 + órát vállaljon más iskolában, mert heti 5 napban nem lehet heteken, hónapokon keresztül 36 órát tartani megfelelő hatékonysággal.
4.A 32 elszámolása az igazgatóság feladata, ha az igazgató elismeri az illető tanár munkáját nem fog ezen kukacoskodni (amúgy a szinház s egyebek miben vannak benne? tudtommal ez még nincs lefixálva). Amúgy sem értem, mert bár évekig készítettem órarendet, de olyant soha sem tudtam - s nem is akartam, már csak pedagógiai szempontok figyelembevétele miatt sem - hogy valakinek ne legyen lyukasórája! Iratlan szabály volt, hogy a teljes állásban levőknek legalább 3-4 legyen hetente! S ezenkivül sem volt szokás, hogy óra kezdetre csöppenünk be és óra végeztével kalapot véve távozunk! EZ az utolsó 20 év vívmánya! S így biza mindig kijött a 30 óra körüli iskolában töltött idő!
5. ami a túlzsúfolt tanárikat illeti, nos ez megint specifikusan pesti helyzet s Mo nemcsak Bp-ből áll! Csupán szervezés kérdése bárhol, hogy megfelelő munkaviszonyokat hozzanak létre a tanárok részére. Ez sem érv semmire.

Csavarhúzós 2013.07.27. 01:12:22

-A kb. 20% infláció majdnem 25%: 24,5%

Csavarhúzós 2013.07.27. 01:53:36

@bölcsbagoly: van ebben igazság, de ezzel nagyon nem értek egyet:"Most azért kiáltanak kigyót-békát a mostani kormányzatra mert ennek véget akar vetni és az alkalmatlan, hivatalnok tanárok vesztüket érzik, ez a szakfelügyelet és az életpálya modell elleni tiltakozásuk gyökere is."
Mondok egy sarkított példát, ami remélem nem lesz tipikus, de mivel törvényileg megengedett, előfordul majd. Adott egy iskola, ami szakközép és szakképző is. Itt tanít Fásult Ádám és Szikra Jenő matematikát és fizikát. Annak idején csoporttársak voltak a főiskola mat-fiz szakán. Fásult Ádám azóta elvégezte a közoktatás-vezető továbbképzést, nem mint ha intézményvezetői ambíciói lennének, de így tudta a legkönnyebben megszerezni a pedagógus szakvizsgát, amivel fizetési kategóriát tudott lépni. Mást nem végzett el, mivel már a főiskolán is alig ment át, tehát kemény reál tárgyakkal nem próbálkozik többet. Szikra Jenő pedig megcsinált egy középfokú C angol nyelvvizsgát, matematikából egy egyetemi kiegészítőt, majd fizikából egy MA-t.
Az élepályamodellben Fásult Ádám összeollóz (sőt összevásárol) egy portfóliót, és 2014.01.01.-től Pedagógus II fokozatba lép. Jelentkezik a szakfelügyelő továbbképzésre, el is végzi, így őt várakozási idő nélkül minősítik majd mesterpedagógussá. Ő fogja majd tanártársait minősíteni. Nyilván "ne szólj szám, nem fáj fejem" alapon mindenkiről jót ír majd, abból baj nem lehet.
Szikra Jenő pedig szintén elkészíti a portfólióját, de mivel nem szakvizsgázott, nem lép automatikusan, öt év múlva minősítik Pedagógus II. fokozatba. Ott eltöltve további hat évet és közben saját költségén (félmillió Ft) szakvizsgázva jelentkezhetne ugyan mesterpedagógusnak, de nem teszi. Ugyanis ott meg 8 év az időablak, amíg a minősítése elhúzódhat - márpedig a minősítések pénz hiányában húzódnak, mert mindig csak annyit lehet minősíteni, amennyit a költségvetés elbír. Mivel a Fásult Ádám szakfelügyelők mindenkit átengednek a minősítésen, igazából nem a tudás számít, hanem a kapcsolatok, hogy ki kerülhet minősítésre egyáltalán. Szikra Jenő kiszámolja, hogy most 45 éves, pesszimista (ám a valósághoz közel álló) becslése szerint mindig a törvényi határidő végén kerül sorra, tehát 5+6+8=19 év múlva, azaz a 20. évtől kapna emelt fizetést, az meg már nem igazán hozná vissza a tandíjat és az ötezres vizsgadíjat.
Szóval míg jelenleg Szikra Jenő picivel bár, de többet keres, mint Fásult Ádám, az életpályamodellben ez fordítva lesz. Fásult Ádám meg megy tanfelügyelni a nálánál okosabb kollégáit. Fásult Ádám szaktárgyi hiátusai ellenére még lehet született didaktikai zseni, aki mindenkit képes inspirálni, node nem az. És egyelőre nem látszik olyan szűrő a rendszerben, ami a valamilyen szempontból kiválóakat válogatná ki a szakfelügyelői pozícióra.

Csavarhúzós 2013.07.27. 01:55:15

@Csavarhúzós: jav: ötezres -> ötvenezres
a vizsgadíj...

bölcsbagoly 2013.07.27. 09:58:57

@Csavarhúzós: nos én valamivel nagyon nem értek egyet: mégpedig a főiskolai szintű tanárképzéssel! Ez okozta a kezdetektől a pálya feltöltéséét alkalmatlanokkal. Pláne nem érthetek akko egyet azzal, hogy ilyen képesitéssel valaki szak/tanfelügyelő lehessen!
Nem tagadom, hogy az ilyen képesitésüek közt ugyanúgy vannak hivatástudatttal rendelkező alkalmas tanárok, mint ahogy az egyetemet végzettek közt alkalmatlanok, de mig hivatástudatot és alkalmasságot semilyen képzéssel sem lehet szeretni, szakmait viszont lehet továbbképzéssel és az aki anno valamilyen oknál fogva nem tudott egyetemre menni, az utólag ezt bepótolhatta! Aki nem tette ott az esetek többségében pont az alkalmatlanság az ok!
Ennél fogva Szikra és Fásult példád eleve irreveláns és az új tanárképzési formával lassan megszűnik létezni.
Sajnos, ezen a társadalmi tevékenységi területen az elkövetett hibák, mind a pedagógusok kiválasztásában, mind az általuk elkövetett hibákban évtizedekre hatással vannak. Magyar Bálint/Pokorni/Hiller ámokfutását nem lehet pár év alatt kijavítani, rendbe tenni, ezért érdemelnének életfogytiglant is akár!

vaganto70 2013.07.28. 16:32:14

Hagyományos főiskolai képzésben végeztem. 1999-ben, mikor a főiskolát kezdtem, még nem volt egyetemi szintű oktatás az én szakomon Magyarországon. Azóta van. Az egyetemi kiegészítőt (bolognai terminológiával: mester szakot) szívesen elvégezném. 400 000 ft egy félév. Tehát négyszázezer. a 2 év 1 600 000. Képtelen vagyok rá. A Klik(k) nem támogatná egyetlen forinttal sem a tanulásomat. Tudom, mert megkérdeztem.

vaganto70 2013.07.28. 16:39:36

A moderátor tán kiveszi a hozzászólásomat, de kockáztatok. Ide sok iskolaigazgató is ír. Nem álláskereső rovat, de praktikusnak tűnik.

Lehetőleg a Nyugat-Dunántúlon, de bárhol az országban tud valaki olyan furulyatanári félállást, amelyet a Klik hatáskörén kívül eső intézményben (magán, alapítványi, egyházi, önkormányzati) lehetne teljesíteni. Van állásom, de nem lehet túlórám, nem tudok megélni, hiteleket kell fizetnem, egy gyermek eltartásához járulok hozzá stb. Ha túl távol van, úgy két egymást követő délután tudnék tanítani; valahol ott aludnék.